Teadélután #2

Jól elkezdtem ezt a sorozatot még októberben, aztán meg nem írtam semmit, de most eszembe jutott egy kissé randomabb téma, amiről a Teadélután keretein belül írhatnék. Nem vagyok az a típus aki Újévi fogadalmakat tesz, mert nálam az újabb és újabb célok folyamatosan jönnek nem csak Újévkor. Egy kicsit elcsépeltnek is tartom, hogy ilyenkor mindenki óriási fogadalmakkal dobálózik, ami szép ha tudod tartani, de ha valami évek óta nem megy, nem kell harmincadjára is kitűzni Újévkor, vagy akkor ne csak Újévkor jusson ez eszébe az illetőnek. Remélem értitek a nyersségem, de nem igazán rajongok érte, hogy sokan talán túl nagy feneket kerítenek ennek.

Picit azért én is elgondolkoztam, hogy miket szeretnék megvalósítani majd, miket változtatni, bár a legtöbb már december elején, meg úgy egész január alatt alakulgatott ki bennem, vagy inkább úgy folyamatosan, szóval nem fogom ezeket se Újévi, se 2017-es céloknak vagy fogadalmaknak hívni. Na szerintem túl sokat beszéltem arról, hogy mennyire zavar egy ilyen amúgy aprócska dolog, de mindegy is. Amiről írni szerettem volna, hogy sikerült végre rávennem magam arra, hogy szelektáljam a cuccaim és megszabaduljak azoktól, amelyekre nincs szükségem. Nálam, ahogyan sok embernél, ez nem egy egyszerű folyamat, mert minden egyes alkalommal, mikor már belekezdtem, meg tudom magam győzni, hogy de erre még szükségem van, vagy jó lesz valamire. Tudjátok a birtoklási, na meg gyűjtögetési vágy... Nem rég elhatároztam, hogy most nem ez lesz, és kemény szívűen fogok szelektálni.

Kezdetnek a múlt héten a szekrényem rendeztem át, és válogattam ki a már nem kellő ruhákat. Ne tudjátok meg milyen káosz volt, szégyellem is, ahogyan elég hosszú ideig a ruháim össze-vissza, néha szinte csak bedobva voltak a szekrényben. Mind ismeritek szerintem a kifogásokat, hogy miért ne dobjunk ki egy ruhát. "Attól még, hogy épp most nem áll jól a felső, később még használni fogom" ."Majd elviszem egy varrónőhöz". "Van rajta egy lyuk van rajta, majd megvarrom és használom, vagy itthoninak jó lesz." És még tudnám sorolni. A mostani alkalommal, pont ezeket a kifogásokkal akartam leszámolni, és erősen elhatároztam, hogyha egy ilyen is eszembe jut, akkor az a ruhadarab nem fog visszakerülni a szekrényembe.

A fehérneműim, zoknijaim, harisnyáim, fürdőruháim külön fiókos komódban vannak, ezekre is ráfért már a szelektálás és rendszer kialakítása a káoszban. Itt nem olyan nehéz szőrös szívűnek lenni (bár korábban én még a zoknijaim kidobását is mindig halogattam) ezért úgy döntöttem ezzel kezdek. Ezek pont nem azok a ruhadarabok, amiket továbbajándékoznánk, vagy ilyesmi, úgyhogy itt csak a "vissza a fiókba" vagy a "kuka" opció volt. Egyelőre nagyon élvezem a rendet, és még sikeresen tartom is, remélem hosszútávon.

Második körben jött a szekrény tele a ruháimmal, ami nagyobb falat. Az egyik vasárnap délutánom rá is szántam. Mindent kipakoltam a szekrényből, hogy aztán négy csoportra osszam a ruhákat.
1. Ami mehet vissza a szekrénybe, rendszeresen használom, és fogom is használni, illetve nincs semmi baja.
2. Ami egyértelműen kuka, mert kinyúlt, itthon sem viselném úgyse, illetve már tényleg olyan állapotban van, hogy másnak se adnám.
3. A jó állapotban lévő, de nem használt ruhadarabjaim, amit tudom, hogy anya szívesen viselne, ezért nekiadom.
4. Szintén jó állapotban lévő, de nem használt ruhadarabjaim, amiket eladományozok.

Utóbbi háromnak külön nagyobb zsákokat hoztam, és már pakoltam is bele a ruhákat. Nem mondom, hogy nem maradt egy-kettő a szekrényemben, amit talán szintén nem kellene megtartani, mert úgyse használok, de nyár környékén majd tartok egy újabb kört, és akkor valószínű azok is kikerülnek.

A következő lépés a különböző krémjeim, na meg persze sminktermékeim szelektálása lesz, de ehhez még gyűjtöm az erőt. Minden esetre büszke vagyok magamra, hogy végre a szekrényem rendben van, és bátorítalak titeket, hogy kegyetlenül lépjétek meg ezt ti is. Néha kicsit öncélúnak érzem, ezen bejegyzéseket, mert igazából nekem esik jól kiírni magamból ezeket, de ebbe azért egy kis mondanivaló is van, illetve egy kis motivációt talán tudtok meríteni.

Ti mikor szelektáltátok a cuccaitokat legutoljára?